The Long Night

A könyvről

A legendás Nicholas van Rijn végig igazat mondott... Pontosan úgy, ahogy előre látta, a Polesotechnikai Liga – a kereskedőfejedelmek hatalmas birodalma – virágkora után szétporladt a világűr végtelenjében. Ugyanerre a sorsra jut az őt követő Terrán Birodalom is. Még a Dominic Flandryhez hasonló hősök is a végső kihalás árnyékában éltek – a mindig éhes sötétség árnyékában, amely a végén őt és a világát is elnyeli. Akik azonban utánuk jöttek, a terrai civilizáció nyomorult örökösei számára a sötétség már nem fenyegető tragédia volt. Ezúttal szembe kellett nézniük a HOSSZÚ ÉJSZAKA valóságával. KRITIKA „A hosszú éjszaka” (The Long Night) Poul Andersontól több évszázaddal a jövőben játszódik. A könyv kezdete előtt valamikor az emberiség már felfedezett és benépesített több millió bolygót, ám a csillagközi civilizáció összeomlott. A lakott bolygók elszigetelődtek egymástól. Néhány barbárságba süllyedt, mások meg tudták őrizni technikai civilizációjukat, de csillagközi utazás alig van. A kötet nagy része arról az időszakról szól, amikor az emberek elkezdenek új csillagközi társadalmat építeni, és újra felveszik a kapcsolatot az elveszett bolygókkal. Öt, lényegében egymástól független történetből áll, amelyeket csak az köt össze, hogy ugyanabban a elképzelt jövőben játszódnak. Nincsenek közös szereplőik, és semmilyen más kapcsolat sincs közöttük azon kívül, hogy ugyanabban az univerzumban játszódnak. (Mellesleg a novellák eredetileg egymástól külön, több különböző magazinban jelentek meg 16 év leforgása alatt.) Alapvetően szorosan felépített történetekről van szó: mindegyikben egy megoldandó rejtéllyel találják szembe magukat a hősök. Spoilereket nem akarok elárulni, de például a „Sharing of Flesh” című történetben a szereplőknek ki kell deríteniük, miért süllyedt kannibalizmusba egy elszigetelt bolygó, és hogyan vethetnek véget ennek a gyakorlatnak. A „Starfog” című írásban egy elveszett expedíció otthoni bolygóját kell megtalálniuk; az expedíció a galaxis egy olyan vidékéről érkezett, ahol a csillagok olyan sűrűn helyezkednek el, a tér pedig annyira tele van kozmikus porral, hogy a megszokott navigációs módszerek nem működnek. És így tovább. A könyv legjobb tulajdonságai: 1. A (kitalált) történelem grandiózus látképe. A szerző láthatóan több ezer évet átívelő jövőtörténetet dolgozott ki a galaxisról, és ebbe illeszkedő történeteket írt. (Anderson más történetei is ehhez a történelemhez kapcsolódnak, más pontokon. A Flandry-regények például a birodalom hanyatlásának idején játszódnak.) Élvezetes látni, hogyan áll össze az egész. A történelem szerintem hihető: minden darab a helyére kerül. 2. Az egyes rejtélyeket érdekes végigkövetni. Bár elsőre talán furcsa a hasonlat, szerintem a krimirajongóknak is tetszhetnek ezek a történetek. Ugyanaz az alapötlet: a nyomok szétszórva rejtőznek a történetben, a jelentéktelennek tűnő események kulcsfontosságú támpontoknak bizonyulnak, és így tovább. Amikor végre elérkezel a befejezéshez, minden logikusan következik az addigiakból.

Szerző

Poul Anderson

Terjedelem

kb. 359 oldal

Olvasási idő

7 óra 9 perc

Fejezetek

10

Megjelenés

2026. november 11.

Nyelvek

🇬🇧 EN · 🇵🇱 PL · 🇩🇪 DE · 🇫🇷 FR · 🇪🇸 ES · 🇮🇹 IT · 🇧🇷 PT-BR · 🇲🇽 ES-MX · 🇵🇹 PT · 🇺🇦 UK · 🇨🇿 CS · 🇸🇰 SK · 🇬🇷 EL · 🇭🇺 HU · 🇹🇷 TR · 🇳🇱 NL · 🇷🇴 RO · 🇧🇬 BG · 🇭🇷 HR · 🇷🇸 SR · 🇸🇮 SL · 🇱🇹 LT · 🇱🇻 LV · 🇪🇪 ET · 🇸🇪 SV · 🇩🇰 DA · 🇳🇴 NB · 🇫🇮 FI · 🇯🇵 JA · 🇰🇷 KO · 🇨🇳 ZH · 🇹🇼 ZH-TW · 🇮🇩 ID · 🇻🇳 VI · 🇹🇭 TH · 🇮🇳 HI · 🇸🇦 AR · 🇮🇱 HE

Kiadások

E-könyv

Nyomtatott formátum

Paperback, 13.5 × 21 cm, 380 pages

ISBN

9780575108905

Korhatár

13 éven felülieknek