NightWhere

A könyvről

A „NightWhere” John Everson remek új regénye. Bár a horror- és thrillerrajongóknak szívből ajánlom, figyelmeztetnem kell az olvasót: a téma szexuális és erőszakos tartalma egyaránt rendkívül naturalisztikus és megrázó. Ez azonban sosem öncélú, hiszen ha bármit visszafognának abból, ami ezeken az oldalakon megjelenik, azzal elárulnák a könyv alapgondolatát, és a regény csak veszítene. A „NightWhere” bizonyítja, hogy Everson nemcsak íróként fejlődött az elmúlt tíz könyv alatt, hanem elég bátor ahhoz is, hogy odáig kövesse a történetet, ahová az vezet. Stephen King elmondása szerint, amikor befejezte a „Kedvencek temetőjét” (Pet Sematary), a fiókba tette, mert túl extrémnek tartotta a kiadáshoz. Ennek a magas adrenalinszintű elbeszélésnek a sokkoló, lenyűgöző hatása nagyon hasonló ahhoz, amit King regénye vagy „Az ördögűző” kelt. Sok nagyszerű horrorregényhez hasonlóan itt is a hétköznapokkal indulunk. Mark és Rae boldog házaspárnak tűnik, egyetlen komoly problémával: Mark nem tudja kielégíteni felesége csillapíthatatlan vágyát. Beleegyezik a nyitott házasságba, és ez működik is köztük egészen addig, amíg el nem fogadják a meghívást a NightWhere-be, egy titkos szexklubba. Ebben az új, teljesen gátlástalan közegben Rae végre szexuális kielégülést talál az ott kínált extrém BDSM-ben. Aztán a NightWhere-t irányító Megfigyelők (The Watchers) perverz és erőszakos belső világába sodródik, és az utolsó alkalom után, amikor egyedül megy a klubba, eltűnik Mark életéből. A cselekményt nem lövöm le tovább, csak annyit árulok el, hogy Mark valóban szereti Raet, és küldetésre indul, hogy visszahozza őt abból az átokból, amelybe a klub láthatóan magával rántotta. Ez különbözteti meg a könyvet más, hasonló témákat feszegető extrém horrorregényektől, amelyeket olvastam. Amikor a regény e megkínzott lélek nézőpontjára vált, az olvasó végig vele van, és átéli azt a megaláztatást, amelyet Mark újra meg újra vállal a reményben, hogy kiszabadíthatja Raet. Gyorsan végeztem a könyvvel, a végére pedig kimerültnek és megtörtnek éreztem magam. A regény kiválóan megírt, és olyan olvasási élményt nyújt, mint Cormac McCarthy „Az út” (The Road) vagy Scott Smith „A romok” (The Ruins) című műve: könyörtelen a realizmusa és az érzelmi hatása is. Ha elbírod az olyan szerzők extrém horrorját, mint Edward Lee, szívből ajánlom John Everson kockázatos vállalkozását. Az olvasót a függőség és a megszállottság sivár sötétségébe viszi, de nem a vérontásra és a sokkhatásra épít: az átkozott szereplők érzelmekkel teli ábrázolása, amely a történet magja, tart fogva végig. – George Wilhite

Szerző

John Everson

Terjedelem

kb. 369 oldal

Olvasási idő

7 óra 21 perc

Fejezetek

62

Megjelenés

2026. október 24.

Nyelvek

🇬🇧 EN · 🇵🇱 PL · 🇩🇪 DE · 🇫🇷 FR · 🇪🇸 ES · 🇮🇹 IT · 🇧🇷 PT-BR · 🇲🇽 ES-MX · 🇵🇹 PT · 🇺🇦 UK · 🇨🇿 CS · 🇸🇰 SK · 🇬🇷 EL · 🇭🇺 HU · 🇹🇷 TR · 🇳🇱 NL · 🇷🇴 RO · 🇧🇬 BG · 🇭🇷 HR · 🇷🇸 SR · 🇸🇮 SL · 🇱🇹 LT · 🇱🇻 LV · 🇪🇪 ET · 🇸🇪 SV · 🇩🇰 DA · 🇳🇴 NB · 🇫🇮 FI · 🇯🇵 JA · 🇰🇷 KO · 🇨🇳 ZH · 🇹🇼 ZH-TW · 🇮🇩 ID · 🇻🇳 VI · 🇹🇭 TH · 🇮🇳 HI · 🇸🇦 AR · 🇮🇱 HE

Kiadások

E-könyv · Nyomtatott kiadás

Nyomtatott formátum

Paperback, 13.5 × 21 cm, 350 pages

Korhatár

17 éven felülieknek