Előfizetés: korlátlan olvasás egy áron
47-Conan and the Emerald Lotus – könyvborító
Conan Chronology

47-Conan and the Emerald Lotus

Egy varázsló megátkozta, egy másikkal alkudozik: Conannek el kell lopnia a Smaragdlótuszt egy sivatagi erődből, különben meghal.

John C. Hocking

38 elérhető
🇬🇧
Biztonságos fizetés Stripe-pal
Azonnali digitális hozzáférés
Szállítás világszerte

A könyvről

Termékleírás Egy varázsló is baj. Kettő maga a katasztrófa... méghozzá halálos katasztrófa. Conan ugyanis visszautasította, hogy segítsen a gonosz Ethram-Falnak, a varázsló pedig átkot bocsátott rá, amely lassan, megállíthatatlanul szorítja ki az életet hatalmas testéből. Az átkot Ethram-Falon kívül csak egyvalaki képes megtörni: Zelandra, a hollófekete hajú szépség, aki – legalábbis állítása szerint – kizárólag fehér mágiát gyakorol. Zelandra felajánlja, hogy megszabadítja a cimmeriait az átoktól, ha az teljesít számára egy apró szívességet: ellopja a végzetes Smaragd Lótuszt Ethram-Fal markából, a varázsló bevehetetlen sivatagi erődjéből. Conan érzi, hogy ebből semmi jó nem sülhet ki. Ha a varázslat is belekeveredik, az egész munka a pokolba megy! Sajnos igaza lesz. Részlet. © Utánnyomva engedéllyel. Minden jog fenntartva. Egy A éjszakai levegő meleg volt és fülledt, mégis sarki frissességnek tűnt a kocsma sűrű légköréhez képest. Egy köpcös, erős testalkatú férfi, akin akkhariai zsoldos páncélinge volt, belökte az ajtót, és végigmérte a helyiséget. A főterem tágas volt, de zsúfolásig megtelt helyiekkel, zsoldosokkal és utazókkal. A látogató megkérgesedett kezét őszülő hajába túrta, és tekintetével azt a férfit kereste a tömegben, akihez jött. A legközelebbi sarokban férfiak kockáztak, felváltva ujjongva a győzelemnek és átkozódva a vereségnek. A fűrészporral felszórt padló közepén hatalmas asztal állt, rajta egy egész sült malac csaknem csupaszra rágott maradványaival. Férfiak tolongtak körülötte, ittak és tömték magukat. – Hé, Shamtare! – dörrent egy hang a kocsma zaján át. Ott, a legtávolabbi sarokban ült az, akit keresett. Shamtare begyakorlott könnyedséggel átvergődött a termen, kikerülve a hadonászó részegeket és a sürgölődő felszolgálólányokat. Aki a nevét kiáltotta, a kocsma hátsó falának dőlt, hosszú, izmos lábait felrakta az asztalra. Hatalmas, erőt sugárzó férfi volt, bőrét sötét bronzzá cserzette a szüntelen szél és napsütés. Láncinget és kifakult fekete pamutnadrágot viselt. Derekán súlyos széles kard lógott kopott bőrhüvelyben. Fehér mosoly hasított az arcába, amely inkább a mogorvaságra volt teremtve, átható kék szeme megvillant, ahogy kedvesen, kicsit gátlástalanul felemelte boroskorsóját, és intett Shamtarénak, hogy üljön mellé. A sebhelyes asztallapon egy cipó kenyér, egy marhasült, valamint gyümölcsökkel, sajttal és dióval megrakott tálak sorakoztak. Az szanaszét heverő héjakból és kenyérhéjakból ítélve már jó ideje tartott valamiféle ünneplés. – Conan – mondta Shamtare –, azt hittem, azt mondtad, fogyóban a pénzed. – Úgy is van – felelte a másik barbár akcentussal. – Mi van vele? Holnap biztosan az egyik átkozott városi zsoldoscsapatnál fogok dolgozni, ma este pedig rájöttem, hogy jobban hiányzott a civilizáció, mint gondoltam. A barbár egy hatalmas korty borral öblítette le a szavakat. Shamtare leült, és bekapott egy maroknyi érett gyümölcsöt. – Messziről jöttél? – kérdezte, miközben gránátalmamagokat dobált a szájába. – Igen, Kush szívéből, át a stygiai sivatagokon. Úgy tűnik, a déli királyságokban már nem látnak szívesen. Shamtare értetlenül felvonta vastag szemöldökét. – De hiszen te északi vagy... – Cimmeriai – mondta Conan. – De sokat utaztam. – Valóban – mormolta Shamtare, akinek Cimmeria egy hideg, távoli mítoszbeli vidék volt. – De ami a zsoldosmunkát illeti... Conan beleharapott a marhasültbe, és lelkesen rágni kezdett. – Még mindig próbálsz beszervezni a csapatodba? Shamtare felemelte a kezét. – Ezért nem hibáztathatsz. Amikor láttalak a gyakorlótéren, tudtam, hogy bármelyik csapatnak értéke lennél. És tudod, hogy minden új újoncért jutalmat kapok. Bevallom, amikor megkérdeztem, hol vacsorázol ma este, nemcsak a közös ivás járt a fejemben. Ismétlem: Mamluke légiójának jól jönne egy olyan ember, mint

Szerző
John C. Hocking
Terjedelem
kb. 260 oldal
Olvasási idő
5 óra 11 perc
Fejezetek
38
Megjelenés
2026. október 24.
Nyelvek
🇬🇧 EN · 🇵🇱 PL · 🇩🇪 DE · 🇫🇷 FR · 🇪🇸 ES · 🇮🇹 IT · 🇧🇷 PT-BR · 🇲🇽 ES-MX · 🇵🇹 PT · 🇺🇦 UK · 🇨🇿 CS · 🇸🇰 SK · 🇬🇷 EL · 🇭🇺 HU · 🇹🇷 TR · 🇳🇱 NL · 🇷🇴 RO · 🇧🇬 BG · 🇭🇷 HR · 🇷🇸 SR · 🇸🇮 SL · 🇱🇹 LT · 🇱🇻 LV · 🇪🇪 ET · 🇸🇪 SV · 🇩🇰 DA · 🇳🇴 NB · 🇫🇮 FI · 🇯🇵 JA · 🇰🇷 KO · 🇨🇳 ZH · 🇹🇼 ZH-TW · 🇮🇩 ID · 🇻🇳 VI · 🇹🇭 TH · 🇮🇳 HI · 🇸🇦 AR · 🇮🇱 HE
Kiadások
E-könyv
Nyomtatott formátum
Paperback, 10.6 × 17.5 cm, 320 pages
ISBN
9780812590616
Korhatár
13 éven felülieknek
Ingyenes részlet

Olvasd el ingyen az első 5 oldalt

Regisztráció nélkül – nyisd meg az olvasót, és kezdd azonnal.

Olvasói értékelések

Mit mondanak az olvasók

Még nincs vélemény

Mondd el elsőként a többi olvasónak, mit gondolsz erről: 47-Conan and the Emerald Lotus.

Itt jelennek meg az igazolt vásárlók értékelései.

Olvass tovább

Még több: Conan Chronology

Ajánljuk

Az olvasóknak ez is tetszett